Riders not Heroes

A Riders Not Heroes című rövidfilm a platformkapitalizmus, a gig economy (“haknigazdaság”), a menekültválság és a COVID-19 metszéspontjában teljesítő milánói ételfutárok instabil, prekár életkörülményeit vizsgálja. Az alkotók, a 2050+ és az -orama milánói székhelyű kreatív ügynökségek, illetve a rövidfilm főszereplője, Lupo Borgonovo futár és képzőművész a pandémia miatt átalakult vendéglátóipar és a járványügyi korlátozások miatt mobilitásukban korlátozott vásárlók összekapcsolása miatt már-már “nélkülözhetetlen” munkásokká váló futárok helyzetére irányítják figyelmünket. Borgonovo a biciklijét egy GoPro-val felszerelve rótta a világjárvány kezdeti szakaszában az egyik legsúlyosabban érintett város, Milánó utcáit 2020 tavaszán és így első kézből adott számot a zárt ajtók mögött működő éttermek és az ételfutárok pandémia alatti mindennapjairól. A film a gig economy jelenségét tágabb összefüggésben vizsgálja és a jövőbe is kitekint, felvetve egy, a jelenleginél is bizonytalanabb jövőképet, amelyben a futárok szerepét pizzákat és más csomagokat reptető drónok veszik majd át, technológiai sztrádává alakítva a levegőt.

A gig economy rendszerében működő vállalkozások körébe leginkább a szabadúszókat (freelancerek) és a közösségi gazdaság - sharing economy - szolgáltatóit sorolják. Ezen vállalkozások legfőbb jellemzője, hogy az üzlet gyakorlatilag digitális piactereken működik, ahol a rendelés, az értékesítés, a fizetés és a szolgáltatás-értékelés (és maga a foglalkoztatás is) kizárólag online módon, applikációkon keresztül valósul meg. A gig economy vállalkozások üzleti modelljének sajátossága, hogy online platformokon keresztül általában rövid távú, alkalmi munkákra keresnek és foglalkoztatnak teljesen különböző hátterű, képzettségű, tapasztalattal rendelkező embereket. A gig economy rohamos előretörése a munkaerőpiacot is átformálta, sokak számára ugyanis a platformgazdaságban történő munkavállalás vált a fő bevételi forrássá, kvázi határozatlan idejű, teljes vagy részmunkaidő jellegű munkavégzéssé. Így az elmúlt években, és különösen a járvány alatt előtérbe kerültek az ilyesfajta foglalkoztatás munka- és személyügyi problémái, hiányosságai, rendezetlenségei. A legfőbb és legmegosztóbb kérdés, hogy az adott gig economy vállalkozás foglalkoztatottjai vajon a cég alkalmazottainak számítanak-e és így jogosultak-e például minimálbérre, fizetett szabadságra és társadalombiztosításra - az egyre megszaporuló, a kiszámíthatóbb munkakörülményeket követelő kiállások és tüntetések, valamint a futár-szakszervezetek kialakítására irányuló törekvések azt mutatják, hogy a változás ezen a téren elengedhetetlenné vált, kérdés azonban, hogy platformkapitalizmus sajátos mediatizáltsága gátjává válik-e a munkások önszerveződésének vagy lehetőséget biztosít-e a összefogásra.

A rövidfilm vetítését egy angol nyelvű beszélgetés követi a film alkotóival és főszereplőjével Lupo Borgonovoval, valamint a témához kapcsolódó hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával. A beszélgetés résztvevőiről a BÜRO imaginaire Facebook-oldalán tájékozódhatnak. Regisztráció: buro.imaginaire@gmail.com