Péli Tamás Születés című hatalmas alkotása több tekintetben is páratlan jelentőségű mű. A megközelítőleg 41 négyzetméteres, pozdorjalapra festett pannót Péli Tamás 1983-ban fejezte be, tanítványai – köztük Szentandrássy István – közreműködésével. A Születés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács megrendelésére készült, és az egykori tiszadobi Andrássy kastélyban működő Gyermekváros néven ismert gyermekotthon ebédlőjének falára került. A kastély szállodává alakítása során, 2011-ben a pannót eltávolították, és négy darabra bontva a nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállították. A múzeum folyosóján állt lefedve – biztonságos körülmények között, de láthatatlanul.
A kaptár mint építészeti tárgy a méhész és a méhek kapcsolatából születik. Akárcsak az építészet, a benne és körülötte élők között teremt kapcsolatot. Az idők során a kaptár egyre kevésbé követte a méhek eredeti, természetes lakóhelyeként szolgáló faodvak formáját, mind inkább az ember igényeit szolgáló építménnyé vált. Megszűnt tehát az egyensúly: a méhek helyett az emberek lettek a meghatározó tényezők. A kaptárak változása okozta stressz, a monokultúrás földművelés és a számukra mérgező növényvédő szerek miatt a méhek sokkal érzékenyebbek lettek a betegségekre és parazitákra, így függőségben élnek az embertől, mert nincs idejük és energiájuk saját problémáik megoldására. A modern nagyvárosi élet szűkös lakótereivel és a természetből való kiszakítottságával hasonló krízishelyzetet teremt az emberek számára. Az elmagányosodás problémája az elmúlt évben még inkább felerősödött.
Oláh Mara (művésznevén Omara, 1945–2020) az egyik legmeghatározóbb, nemzetközileg is elismert kortárs magyar roma festőművész. Művészetében a saját életét meghatározó (sors)eseményekkel foglalkozott: festményein, képein életének egy-egy jelenetét festette meg, és a képfelületein gondolatait, érzéseit írott üzenetekben foglalta össze. A figuratív és narratív összekapcsolása, a művek nyers, plakátszerű őszintesége sajátos kortárs nyelvet eredményezett, amellyel Omara saját sorsán túl származásának és női mivoltának társadalmi valóságát tárta fel.
A Levegőt! című vers 1935 novemberében íródott. Ez látszólag a béke és jólét korszaka volt: Európa – s benne Magyarország – kivergődött a nagy gazdasági világválságból, a rend helyreállt. De milyen is volt ez a rend, amelyet a költő „nem ilyennek képzelt”? A kutatási kiállítás korabeli dokumentumokon keresztül mutatja be a vers születésének társadalmi-politikai kontextusát, és kortárs művek segítségével annak lehetséges 21. századi olvasatait kínálja.
A MENÜ imaginaire fókuszában az étkezés jövője áll: képzőművészek, designerek és filozófusok kérdésfelvetéseit ismerhetjük meg az élelmiszer-rendszerek legégetőbb kérdéseivel kapcsolatban. Életmódunk és fogyasztási szokásaink jelentős mértékben formálják a tájat és a természeti környezetet – a bemutatott művek és az általuk felvázolt spekulatív hipotézisek az étkezés kérdésén keresztül vizsgálják az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatását is.
A Vitkovics Mihály utcai egykori Patyolat-üzletben „Nem cukorból vagyunk, hanem betonból” címmel valósul meg a HÍRDALCSOKOR projekt kiállítása, ahol az alkotók a Kartali Asszonykórussal készített két új videómunkát mutatják be.
A kiállítás részeként látható lesz a kórussal közösen írt új dalcsokor videóklipje, melyet Kartal különböző helyszínein forgattak, valamint a „Kartali kerekasztal” című harminc perces werkfilm, amely betekintést nyújt a forgatást előkészítő próbákba, beszélgetésekbe és a kollaboratív alkotófolyamat közösségi pillanataiba.
Kiállítás
04.23
- 05.16
Roma Parlament (1084 Budapest, Tavaszmező utca 6.)
Oláh Norbert
Oláh Norbert egy nagyobb méretű téglafalat épít fel a Roma Parlament volt épülete elé. A téglákon jól láthatóan szavak olvashatóak, amik a belénk vésődött, belénk épített fogalmakat, percepciókat jelenítik meg. Ezekből épül fel a szorongás fala. A helyszínválasztás nyílt hatalomkritika. Az épületet a kormány önhatalmúlag vette el, arra az ígéretre hivatkozva, hogy a helyén egy roma kulturális gigaintézmény székhelyét alakítja ki.
Lehet-e közös történelme a dél-amerikai magyar telepeseknek, a Magyarországon dolgozó kubai vendégmunkásoknak és a Kelet-Európában tanuló afro-ázsiai diákoknak? Beszélhetünk-e Kelet-Európa és a Globális Dél közös gyarmati történelméről? A kiállítás a gyarmatiság, a periférikus pozíció és a migráció fogalmain keresztül ragadja meg a globális periféria (Globális Dél) és félperiféria (Kelet-Európa) történeti kapcsolatait és párhuzamait a 20. században.
Ha hazaérünk, felkapcsoljuk a villanyt, melegebbre állítjuk a fűtést. Melegvízzel zuhanyzunk a fürdőszobában, melegvízzel mosogatunk a konyhában. Megszoktuk, természetesnek vesszük. De mi van azokkal, akiknek mindez nem adatott meg Magyarországon? Mennyire rajzolja át ez a hiány az ő életüket és világképüket? A Hétköznapi Hiánycikkek projekt egy konkrét szegregátumra koncentrálva, az ott élők aktív bevonásával vizsgálja a közművesítés hiányából és a káros környezeti tényezőkből adódó életkörülményeket, és az azokra adott válaszokat.
A kiállítás a digitális információtechnológia előretörésével kapcsolatos kérdésekre keres választ, és azt vizsgálja, hogy a demokrácia jelenleg ismert formája túléli-e a mesterséges intelligencia, a közösségi média, azaz a digitális információtechnológia előretörését. Hogyan befolyásolja egyéni döntéseinket, a személyes és nemzetállami szuverenitást, ha az információs társadalom is algoritmus-vezérelt?
Képesek lehetnek-e a növények társadalmi változást előidézni vagy különös, ismeretlen erők mozgatásával spirituális polgári engedetlenséget szítani?
Megragadhatjuk-e az ökológiai válságot helyi jelenségeken keresztül? Milyen tudást képviselhet együtt egy ökológiai hálózatkutató, egy környezetpszichológus és egy képzőművész, és ez miként segíthet a jelenünk és a lehetséges jövőnk megértésében? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres válaszokat az xtro realm művészcsoport által megalakított ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség. Az intézményben felfedezhető kutatásalapú munkák és tudományágakon átívelő elméleti anyagok a legégetőbb ökológiai kérdéseket dolgozzák fel.